2015. április 16., csütörtök
Lehagyván halált ❀ /17. vers
Lehagyván halált
A som meszes, elposhadt.
Kietlen, puszta fa: lelohadt.
Kedélyem örök halott,
Elhagy tán,
Vagyok én örök már,
Még talán.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Újabb bejegyzés
Régebbi bejegyzés
Főoldal
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése